Vizsgakérdések I.
LIFE COACH „A” szint 2009.
A tesztek megoldásakor javítási lehetőség (áthúzás, radírozás, stb.) nem fogadható el, azaz hibának számít. I. Karikázza be a helyes állítást! 1. A reprezentativitási heurisztika használata arra indíthat bennünket, hogy az alapján soroljuk A-t B osztályba, hogy statisztikailag mennyire megalapozott.2. A reprezentativitási heurisztika használata arra indíthat bennünket, hogy az alapján soroljuk A-t B osztályba, hogy mennyire reprezentatív, illetve tipikus példája B-nek, és érzéketlenné váljunk a minták statisztikai értelemben vett nagyságára.3. A reprezentativitási heurisztika használata arra indíthat bennünket, hogy az alapján soroljuk A-t B osztályba, hogy mennyire reprezentatív, illetve tipikus példája C-nek, és érzéketlenné váljunk a minták statisztikai értelemben vett nagysága, illetve az események előzetes valószínűsége iránt.4. A reprezentativitási heurisztika használata arra indíthat bennünket, hogy az alapján soroljuk A-t C osztályba, hogy mennyire reprezentatív, illetve tipikus példája B-nek, és számításba vegyük a minták statisztikai értelemben vett nagyságát, illetve az események előzetes valószínűségét.5. A reprezentativitási heurisztika használata arra indíthat bennünket, hogy az alapján soroljuk A-t B osztályba, hogy mennyire reprezentatív, illetve tipikus példája B-nek, és érzéketlenné váljunk a statisztikai értelemben vett nagyság mintáira, illetve az események előzetes valószínűségére.II. Jelölje be a helyes meghatározást!1. A gyenge ontológiák azt próbálják megválaszolni, hogy mi a világ és az emberi természet szubsztanciája.2. Az erős ontológiák azt próbálják megválaszolni, hogy milyen a világ és az ember különféle nézőpontokból.3. Az erős ontológiák azt próbálják megválaszolni, hogy milyen a világ, ha különféle leírások összességének tekintjük.4. Az erős ontológiák azt próbálják megválaszolni, hogy milyen a világ és az emberi természet számunkra.5. Az erős ontológiák azt próbálják megválaszolni, hogy milyen a világ és az emberi természet valójában. III. Válassza ki a helyesnek tartott szöveget!1. A „reziliencia” a „rezisztenciából” és az „interciából”, létrehozott terminus, amely az adott rendszer képlékenységét, és ugyanakkor stabilitását fejezi ki.2. A „reziliencia” a „rezesztenciából” és az „inerciából”, létrehozott terminus, amely az adott rendszer szilárdságát, és ugyanakkor stabilitását fejezi ki.3. A „reziliencia” a „rezisztenciából” és az „inerciából”, létrehozott terminus, amely az adott rendszer képlékenységét, és ugyanakkor stabilitását fejezi ki.4. A „reziliencia” a „rezisztenciából” és az „inerciából”, létrehozott terminus, amely az adott rendszer merevségét, és ugyanakkor stabilitását fejezi ki.5. A „reziliencia” a „rázisztenciából” és az „lienciából”, létrehozott terminus, amely az adott rendszer merevségét, és ugyanakkor törékenységét fejezi ki.IV. Mi a jó megoldás?1. Az intencionális alapállás egy olyan etnocentrista stratégia, melynek révén a rendszer működése előre jelezhető vágyak és hitek tulajdonítása révén.2. Az internacionális alapállás egy olyan gyakorlati eljárás, melynek révén a rendszer működése előre jelezhető vágyak és hitek tulajdonítása révén.3. Az intencionális alapállás egy olyan teoretikus stratégia, melynek révén a rendszer működése nem jelezhető előre vágyak és hitek tulajdonítása révén.4. Az intencionális alapállás egy olyan teoretikus stratégia, melynek révén a rendszer működése előre jelezhető vágyak és hitek tulajdonítása révén.5. Az interszituált alapállás egy olyan kvantitatív eljárás, melynek révén a rendszer működése előre jelezhető vágyak és hitek tulajdonítása révén.V. Melyiket fogadja el helyes meghatározáskén?1. Grice nem különbözteti meg a maximasértést a nyilvánvaló semmibevételtől: az első esetben a beszélő megnyilvánulása félrevezető, még akkor is, ha amit mondott, az történetesen igaz.2. Grice megkülönbözteti a sértésmaximát a nyilvánvaló semmibevételtől: az első esetben a beszélő megnyilvánulása félrevezető, még akkor is, ha amit mondott, az történetesen igaz.3. Grice nem különbözteti meg a maximasértést a nyilvánvaló semmibevételétől: az első esetben a beszélő megnyilvánulása félrevezető, még akkor is, ha amit mondott, az történetesen igaz.4. Grice megkülönbözteti a maximasértést a nyilvánvaló semmibevételtől: az első esetben a beszélő megnyilvánulása félrevezető, még akkor is, ha amit mondott, az történetesen igaz.5. Grice nem különbözteti meg a maximasértést a nyilvánvaló semmibevételtől: az első esetben a beszélő megnyilvánulása félrevezető, még akkor is, ha amit mondott, az történetesen hamis.VI. Mutassa be, milyen szituációban (coach-coachee), milyen probléma esetén alkalmazná a lenti megoldást! Figyeljen arra, hogy az idézet a feladat megoldása legyen!„A jó regények beteljesülnek, hibátlanul, mint a végzet.Ócska ponyvára vágyom,ahol van szerencse és van bocsánat,és a logikus következményekelmaradnak.”